Hidromotor

Hidromotor, szivattyú

Talán különösnek tűnik a párhuzam, de a hidromotor kapcsán érdemes megemlíteni a szivattyút. csupán a működési elv miatt, hiszen valószínűleg a szivattyúval többen találkoztak már, mint a hidromotorral. A szivattyúk működés közben a mechanikus energiát alakítják hidraulikus energiává. Ez a folyamat a hidromotor esetében ennek a fordítottja. A szivattyú az esetek többségében egy tartályból, áramlás szerint a szívóoldalról szállít folyadékot a nyomóoldalra.
Összegezve, a hidromotor a szivattyúhoz hasonló elven, vagyis a térfogat-kiszorítás elvén működő gép, amely a nyomás alatt áramló folyadék munkavégző képességének felhasználásával képes mechanikai energiát előállítani. A hidromotorok szerkezeti kialakítása is hasonló a szivattyúkéhoz, azonban ahogy ezt írtuk is, működésük ellentétes.

Hidromotor

A hidromotor a szivattyú által, az előbb leírt hidraulikus energiát újra mechanikussá alakítják át.  A nyomóoldalról a folyadék szelepeken keresztül jut el fogyasztóig, majd onnan a tartályba kerül vissza. A munkahengerre illetve a hidromotorra ható terhelés hatására akkora nyomás keletkezik a hidraulikus olajban, amely ezen ellenállások legyőzéséhez szükséges. Ebből következik, hogy egy hidromotor által leadott teljesítmény a térfogatáramtól és a hidromotornál kialakult nyomáskülönbségtől függ. Mivel a teljesítmény a fordulatszámmal egyenesen arányos, a nagy fordulatú motorok jól alkalmazhatók ott, ahol nagy teljesítményre van szükség.

hidromotor - Keraprogress Kft.

Fordulatszám szerinti csoportosítás

Miután a motor nyomatéka a be- és kilépő hidraulika olaj nyomáskülönbségével, fordulatszáma a térfogat-áramlással arányos, így a hidromotorokat ez alapján két csoportra oszthatjuk.

  • nagy fordulatú (n = 500-10000 1/min)
  • kis fordulatú (n = 0,5-1000 1/min).

Teljesen logikus és ésszerű csoportosítás. Forgatónyomaték tekintetében a hidromotor által leadott forgatónyomaték a kialakult nyomáskülönbségtől függ.
A kis fordulatú hidromotorokat általában úgy tervezik, hogy kis fordulaton is már nagy nyomatékot adjanak le.

További lehetőségek

A munkagépekben található hidraulikus meghajtást többféle képpen is szokták nevezni. Hívhatjuk azokat menetelő hidromotornak, hajtó hidromotornak vagy hidraulikus menetelésnek illetve hidraulikus hajtásnak.
A hidromotorokat általában egy adott feladatra tervezik. Ez alapján lehetnek:

  • egy vagy két forgásirányú,
  • állandó és változtatható nyelési térfogatú,
  • illetve alacsony, vagy nagy fordulatszámú.

A hidromotor fajtái

Forgó mozgású

A forgómozgású hidromotor a mechanikai energiát a forgó tengelyén keresztül adja le. A forgómozgás forgatónyomatéka a folyadék nyomásával, a fordulatszáma pedig az áramló folyadék mennyiségével arányos. A fogaskerekes motorok viszonylag egyszerű gyártástechnológiát igényelnek, kis és közepes nyomások alkalmazása esetén jó a hatásfokuk. Ezeket a motorokat 600-2.500 1/min fordulatszámnál, kis indítóterhelésnél és kb. 150 bar nyomásig alkalmazzák. Ezek típuson belüli csoportosításban lehetnek csúszólapátos motorok, orbit motorok illetve axiáldugattyús motorok.

Állandó folyadéknyelésű és szabályozott

A folyadéknyelés az a térfogat, amelyet a hidromotor időegység alatt nyel el, fajlagos folyadéknyelés pedig az egy fordulat alatt elnyelt folyadékmennyiség.

Változtatható fajlagos folyadéknyelésű

Ebben az esetben a nyelési térfogat nagysága állítható. Változó nyelési térfogatnál az adott időegység alatt átömlő folyadék mennyisége változtatja a hidromotor fordulatszámát. Így a motor teljesítménye állandó, a forgatónyomaték pedig a nyelőtérfogat változtatásával arányosan változik.

Alternáló mozgású

Az egyenes vonalú mozgással alternáló hidromotort, lineáris motornak, vagy közismertebb elnevezéssel munkahengernek nevezzük.

Lengőmozgású

Ez a típus alternáló forgást valósít meg, vagyis a munkahengerben lévő dugattyú-lapát alternáló forgómozgást végez.